Smokey

Ritkán adok nevet a késeimnek, de mikor a maratás után megláttam a kést, rögtön a füst jutott róla az eszembe. Na de kezdjem az elején.

Mikor elkopott az egyik reszelőm, félretettem, hogy majd kés lesz belőle. Ennek most jött el az ideje. Az ünnepek előtt félbevágtam és kilágyítottam a reszelőt. Készítettem hozzá egy vázlatot, amit átmásoltam a vasra, és elkezdődött a formázás. Először a kontúrt alakítottam ki reszelővel, utána a leélezést csiszolóval, majd az éleket kerekítettem le reszelővel és kézi csiszolással. A reszelő mintázatot szándékosan hagytam meg, nem lustaságból. A végén a pengehátra készítettem 3 kis bemélyedést, hogy egy kicsit biztosabban álljon rajta a hüvelykujj, ha szükséges.
Majd következett az edzés, amit négyszer végeztem el, mert az első három esetben mindig túl jól sikerült a megeresztés, és kilágyult az acél.
Hőkezelés után az élt vékonyítottam kicsit, majd a leélezést, az éleket és a furatokat is, egyszóval az egészet átcsiszoltam újra szép fokozatosan, egészen 600-as finomságig.
Egy alapos zsírtalanítás után pedig 30 percig áztattam gyorsmarató folyadékba, amitől szép szürke "füstös" színe lett és ami remélhetőleg a rozsdától is meg fogja védeni.

A technikai adatok: 125 mm teljes hossz, 50 mm pengehossz és 75 mm markolat. A markolat vastagság 5,2 mm, a penge vastagság csak 3,8. Szélesség 24,5 mm.

KJ Mora

Üdvözlet a kedves olvasónak.

Nem hagytam fel a hobbimmal, csak elfogyott az acél. Beszereztem egy kisebb tábla O2-t, abból farigcsálom a késeket, csakhát ezek hőkezelését szeretném szakavatott kezekre és berendezésekre bízni. Ez pedig akkor gazdaságos, ha egyszerre több pengét küld el az ember. Vagy megfelelő ismeretséggel rendelkezik.

Decemberben eszembe jutott azonban, hogy van nekem valahol a fiók mélyén egy gyári pengém. Ezt vagy 10 éve vettem (már csak volt) barátnőm közbenjárásával, akinek egy rokona késpengéket hozott be Németországból (ha jól emlékszem).

Ehhez a pengéhez akkor készült egy markolat. De ragasztásra azóta se került sor.
Úgyhogy újragondoltam a formát. A pengehátból leköszörültem egy kicsit, a gyári leélezést átcsiszoltam, hogy szép sima legyen és az évek alatt létrejött rozsdát is lecsiszoltam. Egészen P800- ig meg se álltam. Vigyázva, mert igen éles.

Új markolat is készült hozzá hullámos nyírből. Talán nyír. A bakni bronzból készült, sajnos kicsit pontatlan az illesztés, de elég rég csináltam már ilyet. Hogy egy kis sötétet is vigyek a markolatba, a bronz és a fa közé 3 réteg bőrkorongot is tettem. A markolat formázás elég hosszadalmas lett, mert vékony a penge, és attól féltem, hogy eltörik a kés. Na meg a bőr megmunkálással továbbra is hadilábon állok, nem is alakult teljesen az elvárásaim szerint, de nem is lett olyan csúnya.

De most már jöjjenek a képek: