Robin

A kés alapanyaga az előző tantoéval megegyező, azzal a kis különbséggel, hogy ez a rész a szerszám szára volt, nem volt különösebben megedzve. Viszont a rozsda itt is elvégezte a munkáját rendesen. Kezdetben 5 mm vastag volt, mire a nagyját leszedtem, maradt 4 mm. A kés teljes hossza 152 mm (pont 6 inch), amiből a penge 70 mm, a markolat meg ami marad. Legnagyobb szélessége 35 mm. A furatok azért kerültek rá, hogy egyfelől szellősebbé tegyék a kinézetet, másfelől a rozsdakráter eltüntetésének ez volt a legegyszerűbb módja. Ugyanez igaz a pengehát recézésére is. A szúróképesség növelése érdekében a hegy kapott egy kis hamis fokélet (remélem jól írtam, amit gondoltam).

A kés markolata egyszerű akácfa (innen jött a név is), ami egy kicsit régebbi évjárat, így már nem teljesen sárga, inkább a barna felé hajlik. Szerencsére az évgyűrűállás már adott volt, hogy a markolaton feltűnjenek a bélsugártükrök, feldobva kissé a markolat hangulatát. A markolat elejét kicsit lelapoltam, hogy áramvonlasabb kinézetet adjak neki. A héjak alá most is raktam abból a diófa furnérból, hogy kontrasztos legyen az acél és fa közti átmenet. A markolathéjakat kétkomponensű ragasztóval és 2 db 8mm-es vörösrézcsővel rögzítettem. Készre csiszolás után átkentem egy kis lenolajjal, hogy kihozza a fa mintázatát.

Kezdők figyelmébe ajánlom, hogy a markolat csiszolásánál a penge maszkolására nagyon figyeljenek oda, mert az az átok por a legapróbb lyukat is megtalálja a pengéhez, hogy szemét módon összekarcolgassa, továbbá várjuk meg, amíg a ragasztó kiköt, mert még bele is ragad a por.