2013. július 14., vasárnap

Tanto Warrior

Az utóbbi időben kissé szüneteltettem a késkészítést. Nem adtam fel mint hobbit, csak a nyár beköszöntével inkább a kirándulásnak és a bográcsozásnak, grillezésnek hódolok inkább. De legfőképpen kifogytam az alapanyagból. Továbbá, mint már párszor említettem a minőségibb anyagok és minőségi hőkezelés felé fordulok (én is). Történt azonban, hogy az általam kiszemelt alapanyag szeptemberig nem lesz elérhető. Ezt kihasználva, az időm inkább egy hobbi szintű asztali szalagcsiszoló elkészítésére használom. Bővebben majd szeptemberben, vagy októberben. Addig is kénytelenek vagytok beérni a régebbi munkáimmal.  Hát ez nagyon fellengzősre sikerült.


Na de térjek vissza a bejegyzésem tárgyához. Tőlem nem meglepő módon ez a kés is egy tantó, pontosabban mondva amerikai tantó formát kapott. Kinek a pap, kinek a papné, nekem ez tetszik. Ez is. Az alapanyag ismét 5mm-es laprugó, kilágyítás és mifene nélkül, ahogy a roncstelepről előhoztuk, anno, vagy 20 éve. Tudom, megfogadtam, hogy kést így soha többet, de mégis. És ez nem is az utolsó alkalom, hogy a gyári edzést meghagyva készítettem belőle kést. Mert mint mondtam, nagyon nyűgös dolog így kést készíteni. Nem is a fúrás, az kitartóan, és energiát nem kímélve megoldható. De hogy minden nagyobb felmelegedésre görbüléssel reagáljon, az fölöttébb bosszantó.

A munka az alapanyag levágásával és egyengetésével kezdődött.


Majd jött a kontúr kialakítása sarokcsiszolóval, végül köszörűvel.


A kés lapjának megcsiszolása, és a markolaton a könnyítő- ill. a szegecsfuratok kifúrása. És itt jön az érdekesség: a hegy alatti élszakasz domború, míg a fő vágóél homorú. Ezért a domború szakasszal kezdtem.

Csak utána jött a homorú.

A pengeháton lévő recézést 3-as vágókoronggal készítettem. Miután a pengét szépen felcsiszoltam, ráragasztottam a markolatpaneleket 2 komponensű ragasztóval. A szorításról 2 db 8-as csavar gondoskodott, amit a ragasztó kikötése után kivettem, és helyére került a 3 db alu szegecs. Hogy szép tölcséres legyen a szegecsek vége, a paneleket kicsit nagyobbra fúrtam, és miután levágtam a szegecsek hosszát, egy-egy csapágygolyót raktam a végükbe, amit satuval összenyomva szépen szétnyomták a szegecsek végét. Aztán lekerekítettek a markolat éleit és végül ezt is lekentem lenolajjal. Hogy miért? A lenolaj kitölti a csiszolópapír által meghagyott karcokat, és kihozza a bakelit rajzolatát. Sajnos ez elég finom szövetű bakelit, így a rajzolat is elég jellegtelen.

A poén az, mint láthattátok előző képek egyikén, ezt a kést másfél éve készítettem, ez alatt az idő alatt a bakelit elég sokat sötétedett. Ma már szép sötétbarna színe van.
A végeredmény: 232mm teljes hossz, 112mm pengehossz, 4,5mm pengevastagság, 43mm pengeszélesség, 120mm markolathossz, 26mm markolatvastagság (középen), 33mm markolatszélesség (középen) és 325 gramm súly.