Nem hagytam fel a hobbimmal, csak elfogyott az acél. Beszereztem egy kisebb tábla O2-t, abból farigcsálom a késeket, csakhát ezek hőkezelését szeretném szakavatott kezekre és berendezésekre bízni. Ez pedig akkor gazdaságos, ha egyszerre több pengét küld el az ember. Vagy megfelelő ismeretséggel rendelkezik.
Decemberben eszembe jutott azonban, hogy van nekem valahol a fiók mélyén egy gyári pengém. Ezt vagy 10 éve vettem (már csak volt) barátnőm közbenjárásával, akinek egy rokona késpengéket hozott be Németországból (ha jól emlékszem).
Ehhez a pengéhez akkor készült egy markolat. De ragasztásra azóta se került sor.
Úgyhogy újragondoltam a formát. A pengehátból leköszörültem egy kicsit, a gyári leélezést átcsiszoltam, hogy szép sima legyen és az évek alatt létrejött rozsdát is lecsiszoltam. Egészen P800- ig meg se álltam. Vigyázva, mert igen éles.
Új markolat is készült hozzá hullámos nyírből. Talán nyír. A bakni bronzból készült, sajnos kicsit pontatlan az illesztés, de elég rég csináltam már ilyet. Hogy egy kis sötétet is vigyek a markolatba, a bronz és a fa közé 3 réteg bőrkorongot is tettem. A markolat formázás elég hosszadalmas lett, mert vékony a penge, és attól féltem, hogy eltörik a kés. Na meg a bőr megmunkálással továbbra is hadilábon állok, nem is alakult teljesen az elvárásaim szerint, de nem is lett olyan csúnya.
De most már jöjjenek a képek:
